Bissau-Guineában hét természetvédelmi terület található:
- A Cacheu folyó természeti parkja
- A Cufada-tó természeti parkja
- Az Orango-sziget természeti parkja
- Poilão-João Vieira tengeri természeti parkja
- Cantanhez erdejei
- Bolama Bijagós szigetvilág bioszféra rezervátuma
- Urok-sziget közösségének védett tengeri területe
A Cacheu folyó természeti parkja
Bissau-Guinea északkeleti részén található. Területe 88 615 Ha. Nyugat-Afrika legnagyobb kiterjedésű (68%) mangrove erdeje borítja. Élővilága igen változatos.
Nagy számban ad otthont az ott telelő vonuló madaraknak, az emlősök közül többek között a delfineknek (Tursiops truncatus és Sousa teuszi), vízilovaknak (Hippopotamus amphibius), lamantinoknak (Trichechus senegalensis), pettyes gazelláknak (Scariptus tragelaphus), zöld majmoknak (Cercopithecus aethiops) és a hüllők közül a nílusi krokodiloknak (Crocodylus niloticus és C.Tetraspis).
A terület északi részén élő lakosság lélekszáma 7120, 6 különböző etnikai csoport él elosztva 27 faluban.
Hippopotamus amphibius
A Cufada-tó természeti parkja
Ez a nemzeti park Bissau-Guinea déli részén található, területe 89 000 ha. A Bionra, Bedasse és Cufada tavakból tevődik össze, így ezek alkotják az ország legnagyobb édesvízi tavát. Ez a közeg kedvező feltételeket teremt az ott élő növény -és állatvilágnak. Otthont ad számos nagyemlősnek, vízilovaknak, gazelláknak, varacskos disznónak, különböző majomféléknek. A madarak közül például a flamingónak (Phoenicopterus roseus), a költöző koronás darunak (Balearica regulorum), illetve a fokozottan védett paupccsőrű gólyának (Balaeniceps rex). A helyi lakosság lélekszáma 3534 fő.
Phoenicopterus roseus
Az Orango-sziget természeti parkja
Az ország déli részén található a Bijagós szigetcsoport, mely 158 235 ha területen terül el és a három fő sziget (Orango, Orangozinho és Atanhible). A tengeri mélység nem haladja meg a 30 métert. A terület jellegzetessége a Mangrove erdő, amelynek a teljes területe mintegy 16 000 ha, és az olajpálma (Elaeis guineensis). Állat-és madárvilága gazdag, különösen délen jellegzetesek a vízilovak (Hippoppotamus amphibius), és a krokodilok (Crocodylus niloticus és C. Tetraspis) a Bijagós szigetvilágban. A park otthont ad öt tengeri teknős fajnak: Chelonia mydas, Eretmochelys imbricata, Lepidochelys olivacea , Caretta Caretta és Dermochelys coriacea. Az emlősök közül megtalálható a pettyes gazella (Tragelaphus scriptus) a zöld majom (Cercopithecus aethiops), valamint a tengeri vidrák (Aonyx capensis), a lamantin (Trchechus senegalensis) és delfin (Tursiops truncatus és Sousa teuszii). A madárak közül a tengeri fecskék (Sterna caspia és Sterna maxima) és a szürke papagáj (Psittacus erithacus). A 33 faluban élő lakosság lélekszáma összesen 2268 fő.
Hippoppotamus amphibius
Poilão-João Vieira tengeri természeti parkja
A park a Bisagos szigetcsoport délkeleti részén található, területe 49500 ha. 4 fő szigete (João Vieira, Cavalo, Maio e Poilão), plusz három kis sziget.
A szigeteket pálma ligetek tarkítják, domináns növénye az olajpálma (Elaeis guinessis). Az árapály elősegíti a mangrove területek terjedését. Partjait három teknős faj látogatja: zöld teknős (Chelonia chelonia), a közönséges cserepesteknős (Eretmochelys imbricata) és az olivaolaj zöld Ridley teknős (Lepidochelys olíve Ridley). A Polão-sziget a legfontosabb ívási területe a teknősöknek az óceán keleti részén, a park otthont ad a tengeri emlősöknek, beleértve két delfin fajt (Tursiops truncatus és Sousa teuszii). A halfauna igen gazdag és változatos. A leggyakoribbak a Carertianx, Snapper nemzetséghez tartoznak, illetve gyakoriak a különböző sügér és cápafajok. Nagy egyedszámban találhatóak meg a halevő madarak, különösen a tengeri fecskék (Sterna caspia és Sterna maxima), a fekete csér (Chlidonias niger). Jellegzetes faj a parkban a szürke papagáj (Psittacus erithacus).
A szigetet nem lakják állandó lakosok. Canhabaque helység területén található négy faluból járnak ide az őslakosok rizst termeszteni és pálmabogyót szüretelni. Mint helyi őslakosoknak, prioritásuk van.
Cantanhez erdejei
Bissau-Guinea déli részén található Tombali régióban, területe 105.767 hektár. Mintegy 20 000 fő él ezen a területen elosztva 13 faluban.
A biológia és a turizmus szempontjából fontos hangsúlyozni a nagyon változatos növény-és állatvilágát. Hatalmas területen borítja esőerdő, ahol nagyszámban találhatóak a következő növények: Anisophyllea laurina, Parinari excelsa, Dialium guineense, Alstonia congensis, Albizia gummifera és mások. Él itt még számos pálma fajta, illetve jellemző a mangrove is.
Ami az állatvilágát illeti, megtalálhatóak a különböző emlősök, madarak, hüllők, halak és rovarok. Több mint 30 emlősfaj, és mintegy 40 halfaj. Gyakori a csimpánz (Pan troglodytes), a Bivaly (Syncerus caffer), a fekete lóantilop (Hippotragus equinus), nemes majom {Colobus polykomos), fekete persely malac (Phacochoerus aethiopicus africanus), a bojtosfülű disznó (Potomochoerus porcus), a különböző fajú majmok és a bóbitás antilop formák (Cephalophus). Gyakran bevándorol a szomszédos területekről ide az afrikai elefánt (Loxodonta africana) is.
Dialium guineense
Bolama Bijagós szigetvilág bioszféra rezervátuma
A nyugat-afrikai partvidéken helyezkedik el, a szigetvilág 88 apró szigetből áll. Ezen szigetek teljes területe 1.046.950 ha, ami az északi és déli part menti áramlatok összefolyásánál található. A szigetcsoport a folyó delta torkolatánál alakult ki. A tengeri környezetet nagy árapály homokpadok különböző mélységei és a mangrove által határolt területek jellemzik. Az árapály tartomány körülbelül 4 méter vízszintkülönbséget eredményez. A szárazföldet pálma ligetek, a part menti részeket bokros szavannák és erdők félszáraz területei uralják.
A szigetcsoport otthont ad a nagyon változatos állatvilágnak. Ez a terület a zöld teknős (Cheloniamydas) legfontosabb szaporodási helye az Atlanti-óceán partján Afrikában (több mint 7000 egyed évente). Más védett fajok is megtalálhatóak itt, a még mindig viszonylag nagy egyedszámú krokodil (Crocodylus niloticus és C. Tetraspis), víziló (Hippoppotamus amphibius), lamantin (Trichechus senegalensis) és a delfin (Sousa teuszii és Tursiops truncatus) . Minden évben érkezik közel 800.000 gázlómadár ide telelni, emellett számos helyi vízimadar is itt él és szaporodik.
Urok-sziget közösségének védett tengeri területe
Urok-sziget a Bijagós szigetcsoport északi részén található. A helyi lakosság 54 500 hektár területet használ, 147 km2 termőföld, 66 km2 a mangrove, 203 km2 az árapály zóna és 8 km2 mély csatorna. A szigeteken a helyi népcsoportok fő tevékenysége a mezőgazdaság, illetve a halászat.
Növény és állatvilága nagyon változatos és gazdag. Sűrű mangrove és számtalan csatorna jellemzi. A számos hal és rákféle megfelelő élőhelyet biztosít többek között a vízimadarak (gázlómadarak, pelikánok, rózsás flamingók, csérek) mintegy 96 fajának, illetve számos hüllő fajnak, pl. krokodilok (Crocodylus niloticus és C. tetraspis tetraspis), és tengeri teknős fajok, pl. a közönséges cserepesteknős (Eretmochelys imbricata) és a közönséges levesteknős (Chelonia mydas). A tengeri emlős fajok közül kiemelten jellemző a lamantin (Trichechus senegalensis), a különféle delfin fajok (Tursiops truncatus és Sousa teuszii) és a tengeri vidra (Aonyx capensis). Élőhelyet biztosít a vízilónak (Hippoppotamus amphibius) és a zöld majomnak (Cercopithecus aethiops) is.
